Az „önértékelés” a jógában – A jóga nem öncélú magamutogatás

Az elme egyik sajátossága, hogy csak akkor képes értelmezni a világ jelenségeit, ha van egy alap, egy összehasonlítási pont, amihez viszonyíthat. Fent és lent, jó és rossz, kellemes és kellemetlen….Végtelen a változatosság. Ez egy természetes tulajdonság, amelynek azonban megvannak a maga hátrányai. Mi van akkor, ha valaki egy „téves” viszonyítási pontot választ ki? Melyek a következmények? Hogyan lehet kiszabadulni a káros hatások alól? Nézzük meg a jóga gyakorlását, mint konkrét példát. Sok embert az tart vissza a jógázás elkezdésétől, hogy azt hiszi már kezdeti szakaszban is feltétlenül nagyfokú test rugalmasságra és lelki békére lenne szükség. Ott élnek benne viszonyítási pontként azok a képek, melyekben rugalmas testű emberek számára lehetetlennek (vagy épp értelmetlennek) látszó pózokba (a jóga elnevezése alapján „ászanákba”) kényszerítik testüket.

Kialakul a téves viszonyítási pont. „Olyannak kellene lennem, mint a képen látható jógi.”

Így nagyon sokat árt azzal néhány jógaoktató, hogy az órája afféle akrobatika, s nem „halad együtt” a csoportjával.

Pedig a jóga nem erről az öncélú magamutogatásról szól, hanem önmagunk megismeréséről. Képesek vagyunk a testi, lelki, vagy szellemi állapotunk (s azok összefüggéseinek) folyamatát megfigyelni és ennek hatására átértékelni korlátainkat és lehetőségeinket. Fejlesztjük magunkban a kitartást és a fókuszálást oly módon, hogy nem „erőlködünk”, hanem élvezzük a mozgás szépségét és örömét. Ekkor egy életünk minden területét alapvetően befolyásoló elmeprogramra lelünk, s annak előnyös és káros hatásaira ébredünk rá. Ekkor döbbenünk rá az összehasonlítás – öntudatlan alkalmazásának – veszélyeire.

Félreértés ne essék. Az összehasonlítás képességére szükség van, mert az elménk csak ennek segítségével képes értelmezhető formába rendezni az Univerzum végtelenül áramló információit. Azonban ennek automatikussá, és öntudatlanná válása – különösen a saját értékeinkkel és tulajdonságainkkal kapcsolatban- végtelen nehézséget és szenvedés okozhat az életünkben. Ez a szokás a felelős azokért a nehéz, és káros frekvenciákért, melyeket tehetetlenségnek, irigységnek, haragnak és frusztrációnak nevezünk. Ezek az energiaminőségek romboló hatással vannak saját és szeretteink életére egyaránt. Hogy mire is gondolok? A könnyebb érthetőség kedvéért térjünk vissza az előző konkrét példára.

Tegyük fel, hogy el szeretnék menni jógázni, mert érzékelem – jó esetben – hogy a jelenlegi életstílusom változást sürget. Ennek jele, hogy a testem elnehezül, esetleg merevebbé, rugalmatlanabbá válik, s az idegrendszerem is feszültebb, stresszesebb. Hallottam a jóga jótékony hatásairól, és el is mennék, hogy kipróbáljam. Már ott tartok, hogy keresek egy jógastúdiót. Ez azonban ismeretlen terület, túl a komfortzónámon, s az elmém öntudatlanul is tiltakozik ellene. Ilyenkor megtalál minden indokot, hogy miért ne változtassak. Általában ilyenkor látok meg egy képet, vagy filmet, melyben egy kidolgozott testű jógázó látszólag nehéz, adott esetben lehetetlennek tűnő testhelyzetekben pózol. Ilyenkor összehasonlítom magam vele, s teljesen elbizonytalanodom. Vajon miért is teszi ezt az elmém? Tudatosan teszem –e?

Pedig mindössze téves a viszonyítási pontom. Összehasonlítottam magam valakivel, akiről nagyon keveset tudok. Mióta jógázik, milyen testi adottságokkal, sportolói előélettel indult, miért jógázik és sorolhatnám azokat a tényezőket, melyeket nem ismerek. Ezért hangsúlyozom minden jógaórán kezdőknek és haladóknak egyaránt, hogy „mindig a saját jelenlegi testi, lelki szellemi állapotodból indulj ki”. Tudjuk mit akarunk elérni, és honnét indulunk. Vegyük észre, amikor az elménk hasonlítgató funkciója beindul. Így elkerülhetjük azt a csapdát, hogy túl „magasra rakjuk a lécet”. S ha megjelenik bennünk a vágy az egészséges életre, a békére, a kiteljesedésre, s valami okból megjelent a jóga, mint lehetőség, akkor ne engedjük a kifogásoknak. Csak élvezzük a jóga áldásait. Egyszerűen, összehasonlítások nélkül.

Várunk szeretettel a Baraka Jóga Iskolában!

 

Szerző: GYURÓ ÉVA, a BARAKA Jóga Iskola vezetője, vezető Jógaoktató