„Spirituális igazság” mint konfliktusforrás a párkapcsolatban

Sokan, különösen a hölgyek esnek abba a csapdába, hogy szellemi fejlődésük bizonyos szakában a spirituális igazságok gyöngyszemeit kéretlenül megosztják környezetükkel. S csodálkozva látják, hogy a számukra végtelenül értékes és tiszta elvek, gondolatok mennyi gyanakvást és ellenállást váltanak ki barátaikból, párjukból vagy családtagjaikból. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet elkerülni? Vagy ha már megtörtént, miképpen lehet ismét békét hozni a kapcsolatba?

A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha valami értékeset találunk, akkor azt meg akarjuk osztani szeretteinkkel és barátainkkal. A „spirituális igazságok” esetében sincs ez másként, melyek életünk bizonyos szakaszaiban a legfontosabbakká válnak számunkra.

Amikor olvasunk egy könyvet, találunk egy számunkra hiteles szellemi vezetőt, közösséget, vagy egyedül – meditáció vagy ima közben – ismerünk fel egy mély igazságot, akkor valóban kincsre lelünk.

Azonban azt is tudni kell, hogy a spirituális tapasztalatok, a tudatváltás személyes élmények és felismerések. Minél mélyebbek, annál nehezebben oszthatók meg a világgal. Főleg nem szavak útján. Abban mindig nagy torzulás következik be. Ahogy a régi mondás, kissé radikálisan megfogalmazza:

„Az igazság szavakban mindig hazugság.”

Még akkor sem könnyű visszaadni az élményt, ha azonos lelki rezgésű emberekkel vagyunk körülvéve. Ha pedig valaki nem fogékony az ilyen jellegű élményekre, akkor tanácsainkkal, igazságainkkal éppen az ellenkező hatást váltjuk ki, mint szeretnénk. Jobb esetben csak azt érjük el vele, hogy barátaink, kollégáink enyhe, kissé lesajnáló mosollyal néznek ránk, mint valami csodabogárra. Súlyosabb esetben, főleg a párunknál vagy családtagjainknál, jönnek az aggódó kérdések: „Igaz, ez nem valami szekta?” vagy az intő tanácsok „Vigyázz, ne engedd, hogy kimossák az agyad!”. S legrosszabb esetben pedig jönnek a viták, konfliktusok. S ennek eredményeképpen az eltávolodás és lelki gátak, falak emelése egymás közé.

Ennek elkerülésének egyik módja, hogy nézzük meg a szituációt a környezetünk szemével. Gondoljunk bele például a párunk helyzetébe. A párunk annyit érzékel, hogy elkezdünk megváltozni. Ami elkerülhetetlen, ha valóban átélünk egy mély felismerést. Változik a gondolkodásunk, változnak a szokásaik, s ami a legfontosabb, az értékrendszerünk. Más az, ami fontos, amivel az időnket akarjuk tölteni. S legfőképpen, aminek a figyelmünket szenteljük.

Párunk azt veszi észre, hogy már semmi sem az, mint régen. Az addigi közös programok, élmények, szabadidős tevékenységek már nem adják ugyanazt a közös örömet. Az életében egy hatalmas bizonytalanság jelenik meg. Még ha nagyon nyitott és elfogadó, akkor is jelentősen nő a konfliktusok valószínűsége, mert tökéletes indok lesz az elméjének, ha bármi más probléma adódik. Az elme szimplán ok és okozatok párosításában képes gondolkodni.

Ráadásul a legtöbb hölgy ilyenkor még jobban meg akarja magyarázni a változás szépségét, és a spiritualitás fontosságát, ami csak olaj a tűzre. Hiszen beszélni fog a szeretetről, megértésről, békéről, mikor a kapcsolatba nem teljesen ez jött. Egy racionális férfi ezt simán észreveszi, és el is mondja, s úgy is érzi, neki van igaza. Gyanakvó lesz az ilyen „ezoterikus, spirituális zagyvaságokra”. Úgy fog minden szellemi bölcsességre tekinteni. S ahogy a kvantumszemlélet egyik alapelve megfogalmazza:

„A világ olyan formákat és jelenségeket tükröz, amilyen meggyőződések és hitek (gondolatok és érzések formájában) vannak benned”.

Tehát a jó tanács, és az igazság hirdetése éppen ellenkező hatást váltott. ki. Ezért érdemes megtanulni elcsendesedni, csak akkor beszélni ezekről a témákról, amikor valóban kérdeznek róla (ennek mikéntjét és mélyebb hasznát vizsgáljuk következő cikkünkben).

A viták mindig a vélt igazsághoz való ragaszkodásból, vagy annak védelmezéséből erednek. Az Igazság azonban csak van. Nem szorul védelemre vagy terjesztésre. Arra csak a spirituális gondolatoknak, vagy azokra épülő közösségeknek és szervezeteknek van szükségük. Ha viszont megértőek, elfogadóak vagyunk, akkor éljük is az igazságainkat. Nem pusztán intellektuálisan értjük azok hasznát és szépségét. Akkor a béke újra megjelenik kapcsolatainkban.

 

Szerző: GYURÓ ÉVA, a BARAKA Jóga Iskola vezetője, vezető Jógaoktató